Egy tipikus hétköznapi bevásárláson legfeljebb annyi logisztikai kérdés merül fel, hogy vajon a kukoricapehely doboza befér-e még a vászontáskába, vagy már kézben kell cígölni. Az igazi kihívás abban rejlik, hogy ezek a dobozok eljussanak a boltokba, és több száz magyar mérnök dolgozik azon, hogy a szállítás folyamata gördülékennyé váljon.
Laikusként semmiségnek tűnik a logisztikai parkban való forgolódás ahhoz képest, hogy esetenként fél Európát átszelik az áruval, pedig az elmondások alapján éppen ez az egyik legrosszabb része a munkának. Egy nagyobb kikötőben vagy ipartelepen előfordul, hogy órákon át kell sorban állva várakozni, lépésben haladni, szűk helyen manőverezni, és mindezt azután, hogy végigtolt a sofőr ezer kilométert a sztrádán.
A cél: A negyventonnás kamionok robotsofőrrel jobban közlekedjenek, mintha ember ülne a kormánykeréknél.
A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. Kutatási és Fejlesztési Központ munkájáról készült cikk és videó megtalálható az index.hu-n.
A teljes cikk elérhető ezen a linken.
Forrás: index.hu
tal, ami április közepén érkezett a nagy hírű amerikai technológiai egyetemtől a Continentalhoz. A Duckietownt a Massachusetts Institute of Technology-tól (ismertebb néven MIT) kapta közösen a Continental és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A játékvárosban tét nélkül lehet kipróbálni az önvezetési algoritmusokat.
ik a délnyugat-michigani Flat Rock üzem BEV-gyártási (elektromos járművek) kapacitásának bővítése is. Ez az üzem lesz majd a gyártási központja azoknak a járműveknek, amelyek a márka új generációs, akkumulátoros elektromos hajtású, rugalmas architektúrájára épülnek. E járművek előfutára az a tisztán elektromos hajtású, nagy teljesítményű SUV, amit 2020-tól gyártanak a mexikói Cuautitlanban.
Ha nem pontosan érted, hogyan működnek az önvezető járművek, ha nem tudod elképzelni, hogyan alakul át a jövő közlekedése, vagy ha csak még többet szeretnél megtudni az önvezető autókról, akkor érdemes kattintani az 
Biztonságosabbak lesznek-e az utak, ha emberek helyett algoritmusok vezetik az autókat? Ezzel a címmel jelent meg a Qubit cikke ami az Európai Parlament idén január 15-én elfogadott indítványát elemzi, amelyben felvázolták az önvezető autók jövőjét a kontinensen: nagyobb kutatási támogatásokat szavaztak meg, és felhívták a figyelmet a biztonság és a felelősség kérdésére. Ahogy Wim Van de Camp, a jelentéstevő fogalmazott: „Európának innovatívnak kell lennie, és gyorsan. Kína és az USA nem vár”.
Az egyik szingapúri egyetem és a Volvo olyan busszal álltak elő, amely nem csak környezetkímélő, sofőr nélkül gyűjti a kilométereket. De nem ám néhány utassal a fedélzeten, közel 80 embert tud egyik pontról a másikra vinni – írja a hvg.hu. A portálon megjelent cikkből megtudhatjuk, a gyártó két olyan, nagyméretű buszt mutatott be, amelyek egyrészt elektromosak, másrészt emberi segítség nélkül közlekednek. A szingapúri Nanyang Technológiai Egyetemmel együtt végzett fejlesztés a világ első, nagy kapacitású önvezető járműve, amelyet egyelőre a forgalomban nem, csak az egyetem területén tesztelnek.
Az önvezető autók kronológiájában mostanában jutottunk el arra a pontra, hogy a gyártás és a tesztelés után lassan el kell kezdeni törvényekkel szabályozni, milyen keretek között járhatják az utakat. Ez a technológiai kérdéseken felül számos erkölcsi problémát is felvet. Sofőr hiányában ki a felelős egy közúti balesetért? Ha választani kell, egy terhes nőt szállító autóba vagy egy bicikliző kamaszfiúba ütközzön az autó? És mihez kezdjünk a szabadidőnkkel, ha egy kétórás utazás során már nem a vezetésre kell koncentrálni?