Abból kiindulva, hogy jelenleg hogy néznek ki az önvezetésre felokosított, műszerekkel teleaggatott tesztjárművek, némiképp arra is következtethetünk, hogy míg mindez a hardveres technológia és szoftveres tudás beépül a gyártási folyamatba, még hosszú évek eltelnek. A közlekedési szcenáriók tesztelése, a technológia validálása elképesztő számítási kapacitást igényel, ami talán már már meg is lenne, de az állandóan változó közlekedési helyzetek (ld. sávelhúzás) mégis rendkívüli kihívást jelentenek az autonóm rendszerek fejlesztőinek.

A Gépipari Tudományos Egyesület félnapos konferenciát tartott a Budapesti Műszaki Egyetem kampuszán az autonóm mobilitás területén zajló fejlesztésekről. A programból természetesen nem maradhatott ki a Zala Zone, mint a hazai szakmát jelenleg legjobban érdeklő, az autonóm mobilitás kutatásának központi projektje. Mint kiderült, a BME Gépjárműtechnológiai tanszéke pár munkatárssal már folyamatos munkát végez a pályán, a tanszéken zajló autonóm kísérletek tesztelésével. Itt tesztelik a tanszéken felokosított, sávtartó, sávváltó és járműkövető funkcióval rendelkező autót.

Szalay Zsolt tanszékvezető egyetemi docens ismertette, hogy az autonóm kísérletek egyáltalán nem csak a Zala Zone határain belül zajlanak, hanem kontrollált körülmények között lehetőség nyílik egy Balatonkerülő tesztkörre, valamint a maribori és a grazi egyetemmel együtt egy validálási feladatokra alkalmas nemzetközi tesztkör létesítésére. Ennek jegyében az M76-os egy szakasza már „okosautópályaként” épül meg.

Forrás: autopro.hu

A teljes cikk ezen az oldalon tekinthető meg.